Református templom
Duna
Római út

DUNAALMÁSI HÍRADÓ


tovább...

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉSEK ONLINE


tovább...

RENDEZVÉNYEK

Dunaalmás

Dunaalmás Község gazdag történelmét, természeti és épített értékeit, aktív civil életét, hagyományos programjait, komoly szellemi kapacitását tudja felajánlani az Európai Uniónak hozományként.

 

Dunaalmás /a Duna gyöngyszeme/ történelme dióhéjban:

Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1500 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. Dunaalmás a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján , a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett terül el. A Gerecse hegység, mely mészkőből áll, csaknem a Dunáig húzódik. Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. A szomszédos falvak: kelet felől Neszmély, nyugat felé Almásfüzitő és Naszály, délre Szomód és Dunaszentmiklós. A területen bőven található 20-24 fokos kénhidrogénes víz. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta, hirtelen hőváltozások nincsenek és az erős szelek is elkerülik a vidéket. Dunaalmás földrajzi fekvéséből következően a történelemben mindig jelentős szerepet játszott. Területe már ősidők óta lakott hely. Bizonyítja ezt az a nagyszámú lelet, amelyet az építkezések, a földmunkák és ásatások hoztak napfényre.

A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek. A melegvizű forrás köré medencét, fürdőházat építettek a rómaiak.

A honfoglaló magyaroknak egy igen érdekes temetőjét találták meg Dunaalmáson. A Tatai úti homokbányában a homok kitermelése során sírokat találtak. Ennek alapján 1959-ben a Kuny Domokos Múzeum munkatársai leletmentő feltárást végeztek. A területen honfoglalás kori leletek kerültek elő, a helyszínen X. századi temetőre bukkantak. A temetkezés legvalószínűbb ideje a központi hatalom előfeltételeinek megteremtése és az államalapítás ideje, tehát a X. század második fele lehetett. Feltételezhető, hogy a dunaalmási temető egy kisebb közösség temetője volt, amelyet több generáción keresztül használtak. A dunaalmási temető addig az egyetlen magyarországi olyan temető, ahol központi tűzhely köré temették el a halottakat.

A település első írásos említése 1093-ban történt egy Szent László királyunk által íródott levélben. Almás abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet István király adott a pannonhalmi apátságnak.

A tatárjárás alatt Almás is elnéptelenedett. A tatárdúlás során nagy területek váltak lakatlanná. A települések nagy része elpusztult és nem települt újra. A tatárok kivonulása után az elhagyott területeket, falvakat, városokat IV. Béla újra benépesítette a tatárdúlásból megmenekültekkel, nagyszámú külföldi telepesekkel és a visszahívott kunokkal.

Régebbi leírások szerint Mátyás király (1458-1490) többször járt Almáson. Komárom vármegye levéltárának középkori oklevele alapján I. Mátyás király komáromi várában 1490. január 27-én kelt adománylevelében Tóth Balázs jobbágynak Almás községben lévő házát és telkét, Almás és Neszmély községekben fekvő szőlőit minden adózás és kilenced fizetése alól mentesíti.

Az 1606-os Zsitva-toroki békekötés idején a török csapatok Dunaalmás területén táboroztak le. Két szép malma közül - mely a zsámbéki pasa engedelmével épülhetett meg, s a Duna mellett ma is magasodik - a nagyobbik ma felújítás alatt áll. A törökdúlás után Almás újra benépesedett. Az elmenekült emberek visszatértek és hozzáfogtak a romok eltakarításához. A helységnek református lakosai az omladozófélben lévő volt bencés kolostort birtokukba vették, és elkezdték annak kiigazítását. Almás község története szervesen egybeforrott az itteni reformátusság történetével, melynek sok érdekességet tartalmazó tükre és helytörténeti adattára az almási református anyakönyv. "Az anyakönyvvezetés 1713-ban így kezdődik: Az Helvetiai valláson lévő keresztyén gyülekezet örökös könyve avagy matrikulája, melyben minden szükséges és megtartásra és megmaradásra való dolgok irattatnak. Anno 1713. Szenczi Sámuel, prédikátor idejében."

A török hódoltság után az újra települt katolikusság barokk temploma 1754-1757 között épült.

A templom alapterülete: 136 m2

Berendezése: XVIII. századi.

Mind a templom, mind a berendezése műemlék jellegű.

Védőszent: Nepomuki Szent János

Szentségimádás: szeptember 17.

Híres volt Almás már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről. Jó borát szívesen vásárolták, és így a szőlői szép hasznot hoztak. Fürdőjét Torkos János 1746-ban megvizsgálta és ismertette. A (régi) fürdő a rómaiak idejétől kezdve, a XIII. században épült bencés templom, majd annak romjaira épült református templom mellett feküdt. A rómaiak idejében a Brigetióban és környékén időző rómaiak fürdője volt. A bencések idejében a templom mellett északról kis szobácskák voltak. A templomtól néhány méternyire fekvő forrás vizét vezették oda csövek segítségével, tehát a szobácskák afféle fürdőkamrácskák lehettek. 1891-ben a vasút építésekor ráépítették a forrásra a töltést. A töltésen túl, a Duna-parton a forrás újra fölfakadt. Az úgynevezett Lilla-forrás vize a református templom melletti aluljárónál a vasúti töltés alatt folyik.

Dunaalmás irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik. Sírja az irodalomkedvelők látogatott zarándokhelye, s a Lilla egykori lakóháza helyén épült lakószoba is várja őket.

Az almási mészkőfejtők a Gerecse egy részét alkotják. Kőfejtői régtől fogva üzemben vannak. A bányákat még a rómaiak kezdték el mélyíteni a hegy belseje felé. A területen hat bánya található. Az itt bányászott édesvízi tömörkemény mészkő kőfaragásra igen alkalmas. A komáromi vár erődítési munkálataihoz is innét szállították az anyagot. Később a bécsi császári palotához és az Országház építéséhez is.

1851. Magyarország geographiai szótára szerint, Dunaalmás magyar falu, Komárom, az új rend szerint Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, a bécs-budai országútban. Két patakmalma közül az egyiket a helység a zsámbéki basától kapta a XVII. század elején. Bírja a falut gróf Zichy Miklós.

A trianoni béke Dunaalmást országhatárrá tette. Dunaalmásról az első világháborúban 25 református és kilenc katolikus férfi esett el a különböző harctereken. Nevüket a református templombelső falába, 1932-ben elhelyezett fekete márványtábla, a római katolikus templom külső falán, ugyancsak fekete márványtábla őrzi.

1920 körül megnyitották újra a kénes strandfürdőt, a vasútállomással szemben, a Duna és a vasúti töltés között, a természetes szépségekben bővelkedő sziget mellett. Itt volt a fürdő tápláló kénes forrása is. A sziget mellett folyik el a Duna, melynek partja nagyszerű homokstrandot képez. A vendégek ellátását a fürdőszálló és a nagyvendéglő szolgálta. A leírás szerint 1925-ben: Nagyközség. Lakosainak száma: 983 magyar, 65%-a református, 35%-a katolikus. Házak száma: 179.

1936-ban megépült a hajóállomás, Dunaalmás-Tatatóváros elnevezéssel. Korszerűsítették a Strandfürdőt 50 m hosszú úszómedencével és külön gyermekmedencével látták el. A fürdőt tápláló kénes forrást megfúrták, betongyűjtőbe szorították, ezáltal növelték a vízhozamot. Így a víz gyorsabban cserélődött, és a fürdő tisztasága is fokozódott. A fürdő parkjában teke- és teniszpályát létesítettek. A klosterneuburgi kanonokrend papi-üdülőt és modern üdülőszállót építtetett. A község egészségügyi ellátása jó volt. A körorvos helyben lakott, aki fogorvos is volt. Mellette a község védőnőt és szülésznőt foglalkoztatott. Volt tüdőszűrés, védőoltás, terhes- és csecsemővédelem és fogászat.

1938-ban a testület elgondolása közt szerepelt Dunaalmás üdülővárossá fejlesztése. Ennek megfelelően a falu felett emelkedő hegyoldalon hétvégi házhelyek kialakítását, jó úthálózat kiépítését és a terület közművesítését tervezték. A tervek a második világháború közbejötte miatt csak részben valósultak meg.

1943 májusában megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése. Budapestről a zsidókat a bécsi országúton Dunaalmáson át gyalog kisérték nyugatra a koncentrációs táborokba. Ekkor vitték el Dunaalmásról Barcza Gyula református főgondnokot, a Kőnig és a Weisz családokat.

A II. világháború után a klosterneuburgi kanonokrend földjeit szétosztották a rászorulók között. Megindult a munka a kőbányákban, a kőfaragó-telepen és elkezdődött a gabona őrlése a malomban. 1950-ben az Almásfüzitői Timföldgyár lakótelepét Dunaalmáson, a kőfaragó teleppel szemben, a Tatai-út hegyoldali részén tervezte felépíteni. Ez a terv azonban nem valósult meg. Helyette beruházási segélyekből a vállalat dolgozói közül többen lakóházat építenek. Ezt követően a község is erre terjeszkedett. Új családi házak épültek a Tatai-út mindkét oldalán. 1985-ben itt épült fel a Református Egészségügyi Gyermekotthon, amelynek igazgató-lelkészeként dr. Ferenczy Miklós községi főorvos kapott megbízatást. Ma ez a terület a falu legrendezettebb része. 1964-ben Dunaalmás és Naszály községek földterületeiből létrehozták a "Duna Völgye" Termelőszövetkezetet. Beszűntették a termelést a kőbányákban, elvesztette jelentőségét a kőfaragó telep, leállították a gabonaőrlő malmot. A kőhordással tönkretették az utakat, a Lilla-forrást, a révkikötő és a hajóállomás környékét. Elapadt a strandfürdőt tápláló kénes forrás és a falu közepén az artézi kút a tatabányai szénbányászat következtében.

Új szint jelentett a falu életében, hogy az 1960-as évektől kezdődően a hegyoldalon a környező gyárak és hivatalok dolgozói hétvégi házakat kezdtek építeni.

Akkortájt Dr. Ferenczy Miklós főorvos vezetésével az általános iskola tanárainak támogatásával élénk kulturális élet bontakozott ki a községben. Dr. Ferenczy Miklósnak számos könyve jelent meg Dunaalmásról. Az ő kezdeményezésére létesült 1966-ban a Csokonai szobor, 1971-ben a Csokonai-Lilla Emlékszoba és a Csokonai Irodalmi Kör. Gondozásba vették Lilla sírját. Írók, költők fordultak meg Dunaalmáson. Tevékenységét fáradhatatlanul ma is tovább folytatja, jelenleg mint önkormányzati képviselő is dolgozik.

1993-ban tetőtér beépítésével a Csokonai Általános Iskolát nyolctantermesre bővítették.

1994. augusztus 7-én a református egyházközség ünnepi hálaadó Istentiszteleten emlékezett meg a falu 900 éves, az Egyház 444 éves fennállásáról és a templom építésének 100. éves évfordulójáról. A templomkertben a zsitvatoroki békekötés emlékére emlékművet avattak. Dunaalmás Község Önkormányzata 1994. augusztus 20-21-én emlékezett meg a falu 900 éves fennállásáról. A templomdombon emlékművet és a község új címeres zászlóját avatták fel.

A 1990-es évek második felében több beruházás is megvalósult a községben, így a telefonhálózat, a földgázhálózat, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a szennyvíztisztító megépítése, a polgármesteri hivatal épületének felújítása, az általános iskola épületének kibővítése, új ebédlő építése, a római kori kőbányák tájrendezése, az intézmények fűtéskorszerűsítése, sétahajó vásárlása. A millenniumi években több emlékmű és emlékhely épült a községben. 2002-ben készült el a közvilágítás külső és belső korszerűsítése A jövő fő feladatai a 2002. évi árvíz során tönkrement óvoda újjáépítése, a községi utak és járdák rendbetétele, tornaterem építése, a hajókikötő felújítása, a strand újjáépítése, a falukép további szépítése.

Rengeteg látnivaló, sétahajó, lovarda, sétakocsikázás, bortúrák, római kori kőbányák, színvonalas rendezvények, gyönyörű táj, jó vendéglők, színvonalas szálláshelyek és szerető emberek várják a községbe látogató pihenni és kirándulni vágyókat. A látnivalók közül kiemelendő Csokonai Lillájának nyughelye és emlékszobája, Csokonai Vitéz Mihály szobra, az itt köttetett Zsitvatoroki béke emlékköve, az ország leghosszabb épségben megmaradt római kori kőhordó útja, a patinás templomok, a számtalan emlékmű, a két középkori malom, a csodálatos panoráma. A szép környezet és a kénes gyógyvíz üdítő hatása Dunaalmáson mindenkit újjá tud varázsolni. Az épülő új strandfürdő és az újból megnyíló kikötő tovább növeli a község vonzerejét.

Néhány, hozománynak szánt értéket kiemelnénk a gazdag történelmi áttekintésből.

Kénes forrásvíz

 

A dunaalmási fürdő rövid története

A dunaalmási fürdőkultúráról a római korból származik az első ismeretünk. A komáromi múzeumban található egy feliratos kő, amelyet nem kisebb ember, mint Pannónia egykori kormányzója, Lucius Aurelius Gallus állitatott a nymphaknak (a gyógyforrások jószellemeinek), hálából, hogy az almási hévíz gyógyuláshoz segítette. A fürdőre a 18. Században Mikoviny Sámuel térképész, vízépítő mérnök talált rá. A fürdő még akkor is jó állapotban volt a református templom és a lelkészlak alatt, a Dunaparton felfakadó gyógyforrás mellett.

A gyógyforrást 1751-es dunaalmási látogatása alkalmából Mária Terézia királynő is megtekintette. Ő bízta meg Torkos Justus Jánost a gyógyvíz elemzésével. Az eredmény szerint a víz alkalmas izületi, nőgyógyászati, bőrbetegségek, idegi eredetű és a gyomor betegségeinek gyógyítására.

Fürdő létesítésére mégis több mint 100 évet kellett várnunk, amely Weininger Mátyás, a klostenenburgi kanonokrend (Dunaalmás akkori földbirtokosának) gazdatisztje nevéhez fűződik. A fürdőház részvénytársasági keretben, 1887-ben kezdte meg működését, de áldozatul esett az 1891-ben épített vasútvonalnak.

Weininger nem nyugodott bele a kudarcba, s a malom és sziget feletti másik forrás hasznosítására törekedett. Itt ugyanis millenniumi emlékparkot létesített a honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére. A forrásból cölöpökkel megerősített falú, ülőpados tavacskát létesített, s az uradalom látogatóinak rendelkezésére bocsátotta.

Először 1914-ben nyílt meg a sziget melletti strandfürdő a nagyközönség részére. Tulajdonosa a klostenenburgi kanonokrend, első bérlője, működtetője Kalmár Pál volt. 1926 és 1946 között Szilágyi Miklós vezetésével virágzott fel a strandfürdő (jelentős állami támogatással). 80 m hosszú beton úszómedence, külön gyermekmedence, fürdőszálló, hajóállomás épült. A hegyoldalon egyre több villa létesült.

A fejlődést a 2. Világháború akadályozta meg. 1946-ban az apátság elveszítette birtokait, a strandfürdőt az Almásfüzitői Timföldgyár vette használatba, s a dolgozóknak szociális juttatásként kiválóan működtette.

1960 körül a Komárom Megyei Vízmű Vállalat kirendeltségének kezelésébe került a fürdő, akik nem tekintették szívügyüknek a fejlesztését.

Újabb csapást jelentett, hogy a környékbeli bányák működése miatt elapadt a híres gyógyforrás, s a lakosság vízellátását szolgáló vezetékes vízzel kellett feltölteni a medencéket. A Duna gyakori áradásai mindig is komoly nehézséget okoztak üzemeltetésében. Így az üzemeltetők kihasználva az első adandó alkalmat, veszni hagyták. Ugyanis 1986-ban egy nagy felhőszakadás miatt az Által-ér áttörte a fürdő mögötti töltést, és alámosta a medence keleti falát, s az bedőlt. Javításához nem biztosították a csekélynek mondható fedezetet.

A rendszerváltás után több elképzelés is körvonalazódott a strand újjáépítésére. A forrás 1997-ben újra feltört, vízhozama növekvő. Ennek hatására az évtized második felében nagyszabású terv készült egy Duna-parti szabadidőközpont kialakítására. Az egykori strand helyén modern, minden igényt kielégítő fürdőt, szabadidőközpontot kívánunk építeni. A távlati tervek között motel, camping, villapark és jacht-kikötő megépítése is szerepel. Mindez befektetőre, kivitelezőre, üzemeltetőre vár.

 

Helyi borok

 

A község az Ászár-Nezsmélyi borvidék része, domboldalai kiválóan alkalmasak a szőlő termesztésére. A házilag leszüretelt gyümölcsből kiváló házi borok készülnek, melyek az itt élő gazdák büszkeségei. Környékbeli és nemzetközi borversenyekről rendszeresen díjakat hoznak el, a kisüzemi borkészítés jól megfér a nagyüzemi technológiát képviselő elhíresült, nemzetközileg is kiváló nagycégek mellett. A helyi borok és pálinka specialitások, mint a borturizmus elemei, valamint a vidék egyik vonzereje az idegenforgalom fontos szegmensét képezik.

Páratlan természeti környezet

 

A település egyedülálló földrajzi fekvése ritka helyzetet teremt, mely jelentősen meghatározza a hely varázsát. A község a kisalföldi síkság, a Gerecse hegység nyugati nyúlványai és a Duna folyó találkozásánál terül el. Ez a természeti környezet hatékonyan kiegészíti a kénes forrásvíz gyógyító hatását, melynek eredményeként sok erre utazó a letelepedés mellett dönt, vagy rendszeresen visszatér a környékre.

Személyhajó és révkikötő a Dunán

 

A 2003. május 1-én újból megnyíló személyhajó kikötő ősrégi hagyományt éleszt újjá. Több mint fél évszázados csipkerózsika álmából újra életre kell Dunaalmás egyik legnagyobb kincse. Remélhetőleg 2004. év tavaszától a révhajózás és ezáltal a határforgalom is beindulhat hazánk és Szlovákia között, összekötve a felvidéki magyarságot az anyaországgal. A menetrendszerű rév és sétahajó forgalmat a 2001. évben vásárolt 46 személyes hajó segíti, amely szintén fontos eleme a település turisztikai vonzerejének.

A Dunapart és a Kis-sziget

 

A Dunapart a község egyik legfontosabb természeti kincse, amelyből kiemelésre érdemes az un. Kis-sziget. A Duna és az Által-ér folyó öleli át a kis ovális alakú szigetet, amely a falu lakóinak felüdülését nyújtó pihenőhelye, az itt kikötő vizitúrázók paradicsoma. A folyó két partján gyakran látjuk üldögélni a zsákmányra türelmesen várakozó horgászokat. Elgyönyörködhetünk a két "minivízesésben", mely a régi vízimalom maradványa. A malom középkori várfalként magaslik a sziget nyugati oldalán. A Duna-part homokos, a parti sétány fölé évszázados fák lombsátra borul. A folyam sok áradása alámosta a fák gyökerét, amelyek úgy néznek ki, mintha óriási soklábú pókok tartanák törzsüket. A sziget nyugati fele napfényes tisztás, keleti része árnyas, fás liget. Szalonnasütő-helyek, asztalok, padok várják mindazokat, akik élvezni kívánják e hely természeti szépségeit.

Emlékművek és épített értékek

 

Honfoglaló őseink emlékműve

"SZENT EZ A HELY

AHOL MOST ÁLLSZ:

HONFOGLALÓ ŐSEINK

TEMETŐJE EZ."

Ez a felirat áll azon a kőtáblán, amely a község millenniumi ünnepségén visszakerült méltó helyére, a volt homokbányába egy gyönyörű kopjafa tövéhez. Egy 1958-ban feltárt 10. századi magyar temető, s egy valószínűleg korábbi (népvándorlás kori) földvár helyét jelzi. Homokbányászás közben akadtak a leletre a munkások. Lenhardt György bejelentésére a Kuny Domokos Múzeum régészei végezték a feltárást. A tárgyi emlékek: nyílcsúcsok, fokos öv- és ruhadíszek, hajfonatkorongok, a palmettás díszítés egyértelműen bizonyítják, hogy a leletek a honfoglalás korából származnak. Bizonyítják azt is, hogy katonai feladatokat láttak el az itt élők, ezért a Klapka György Laktanya honvédei elvállalták az emlékmű védnökségét.

A török kori és az Öregmalom

A község jelentős ipartörténeti emléke a 2 malom. Az Által-ér torkolatában épült (ma romos állapotban lévő) kis malom története a török időkig vezet vissza. Almás község 1583-1683-ig török fennhatóság alatt állott. A magyar-török határ Almás és Füzitő között kb. fele távolságban húzódott. A "békés időkben" a törökök kedvezményeket adtak a falu népének. 1677-ben Mehmet aga megengedte, hogy a lakosság az "Almási tón" kőmalmot építsen. A nagy malom vízimalomnak épült a 17. Században, 1917-ben alakították át dieselmotoros hengermalommá. 1964-ig működött, mikor a Dunaalmás és Naszály községek földterületéből létrehozott termelőszövetkezet számára feleslegessé vált, majd állaga egyre romlott.

Jelenleg mindkét malom magántulajdonban van, a nagy malom felújítása több éve folyik, követelmény a műemlék jelleg megőrzése.

A Református Egészségügyi Gyermekotthon és a volt Szeretetházak

Árva és szigorúbb nevelést igénylő fiúgyermekek számára létesült falunkban az Országos Protestáns Egyesület által alapított Kerkápoly-Bodor (1910), és a Balogh Dénes Szeretetház (1915). Az intézményekben szakmai képzést kaptak az itt nevelt gyermekek. Az 1960-as évektől az intézmény egészségügyi feladatokat látott el sérült gyermekek gondozásával. Nemzetközi - főleg holland - segítséggel 1985-ben a Kültelepen építették fel a korszerűen felszerelt Református Egészségügyi Gyermekotthont. Minden tiszteletünk az ott dolgozó diakonisszáké és személyzeté!!! A volt Balogh Dénes Szeretetházban szociális otthon működik, a Kerkápoly - Bodor Szeretetház volt épülete üresen áll a falu közepén, félő, hogy az enyészet martaléka lesz.

Az almási csata emlékműve

Ritka dolog egy kicsi falu életében, hogy országosan is nevezetes esemény színhelye. Az 1849. augusztus 3-án lezajlott almási csata rész hadművelete volt a szabadságharc utolsó győztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt. Az ellenségtől körülzárt komáromi vár honvédei az ostromzárat áttörni kívánván, kitörtek a várból. A fő cél Győr elfoglalása volt, az almási hadművelet feladata, hogy megakadályozza az ellenséget a honvédsereg hátbatámadásában. A csata hajnali 3 órakor kezdődött, s az emlékműtől pár méterre, az Által-ér hídjánál támadtak Klapka katonái az osztrákokra. A hajnali támadás az ellenséget olyan váratlanul érte, hogy hanyatt-homlok menekültek Esztergom felé. A csata egy óráig tartott. A csata színhelyétől pár méterre kokárda alakú emlékmű őrzi a szabadságharc emlékét.

Katolikus templom

A község főutcája fölé magasodó dombon áll a település barokk stílusban épült katolikus temploma. Védőszentje: Nepomuki Szent János.

A templom és berendezése is műemlék jellegű. 1754-57-ig épült az állami vallásalapból, ugyanis az 1700-as évektől telepedtek meg újra a katolikus családok a községben. Sok volt közöttük a bevándorolt, idegen: német, olasz s akadt francia is. Ők alkották a község iparosrétegét. A templom gyönyörű barokk kupolája is a II.világháború pusztításának áldozata lett, helyreállítását a 250 éves évfordulóra tervezik. Az utóbbi években hagyományteremtő esemény színtere a Templomdomb. A Lovarda rendezésében december 26-án a középkori szokásokat felidézve gyönyörű szertartás keretében megáldják a lovasokat és lovakat, valamint élő betlehemet állítanak fel.

Református templom

Dunaalmásnak jelentős egyháztörténeti múltja van. Már 1213-ban (amikor a pannonhalmi apátság birtoka volt a 13. Praedium) bencés templom és kolostor épült itt Szent László tiszteletére, átmeneti csúcsíves stílusban. Ezt és a falut 1529-ben a törökök elpusztították, a lakosság és a szerzetesek elmenekültek. A községbe 30 év múlva református családok települtek, akik a romos templomot kijavították és birtokba vették. A mai templom - a régi helyén - 1894-ben épült ekletikus stílusban. Barokk kupolája a II.világháború idején elpusztult, a község 1988-ban állíttatta helyre közmunkával és közadakozásból. A templom a község ékessége, szépen gondozott kertjében található a zsitvatoroki béke és a II.világháború áldozatainak emlékköve.

A zsitvatoroki béke emlékműve

 

Dunaalmás történelmének összes többi eseményéről sem vitatkoztak annyit a helytörténettel foglalkozók, mint a zsitvatoroki békekötés helyszínéről.

A szájhagyomány és sok régi forrás úgy tudja, hogy a mai református templom helyén lévő bencés kolostor romjai között írták alá 1606.november 11-én Bocskai közvetítésével Rudolf németrómai császár, magyar király és a törökök közötti (a 15 éves háborút lezáró) békekötést. Tóth Ferenc hatalmas levéltári anyagot tartalmazó "Szülőfalunk: Almás-Rév-Almás-Dunaalmás" című helytörténeti munkája szerint csak a törökök saját békefeltételeit tartalmazó okmányt keltezték Almásról. A békekötés a szemközti Zsitvatorokon történt, ahová a tárgyaló felek (naponta!) kis sajkákon érkeztek. A törökök az almási kolostor romjai között felállított sátortáborukból, a király követei Komáromból, Bocskaiék a Zsitván túlról. A békekötést - mint Istvánffy Miklós, a királyi tárgyaló küldöttség tagja emlékiratában leírja - a török táborban (tehát Almáson!) fényes vendégség zárta le

1956. és a község 900 éves évfordulója, valamint a magyar államiság ezeréves évfordulója tiszteletére állított emlékművek

A Templomdombon kapott helyet a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete által felállított kopjafa, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékét őrzi. Talpazatán Tollas Tibor verséből idézett felirat:

"Ők élik túl - a holtak -

a győztes forradalmat."

A kopjafától pár méterre szürke gránitkő állít emléket a 900 éves Almás községnek. Almás falu első írásos említése 1093-ban történt a pannonhalmi apátság birtokösszeíró levelében, Szent László uralkodása idején.

A kő emléket állít az ezeréves magyar államiságnak is, melynek tiszteletére számos, a község múltját megidéző alkotás, rendezvény jött létre a millenniumi évben. Többek között a Dunaalmás ős- és ókori történetét bemutató kiállítás (Lenhardt György gyűjteménye), melynek írásos, képes anyaga a Csokonai Kultúrotthonban látható.

A Dunaalmási Lovarda

 

Dunaalmás hajdani vonzerejét jelentette híres kénes vizű strandja. Ma új vonzerő a Juhász István és felesége Juhász Rita vállalkozásában létrejött lovarda. Csodálatos levegőjű, szép környezetben szíves vendéglátás, gyönyörű lovak fogadják itt a lovaglás szerelmeseit. Szerepet vállalnak a házigazdák falu kulturális rendezvényeinek szervezésében: költészet napja, húsvéti lovasudvar, pünkösdi király és királyné választás, gyermeknapi lovasverseny, honfoglalás kori lovasbemutató stb.

Nyáron lovastáborokat szerveznek gyermekek számára, gyógyító szándékkal rendezik meg a gyógylovaglás táborát. Mindezek mellett tereplovaglás, sétalovaglás, - kocsikázás, akár több napos lovas túrák és koronglövészet is várja az aktív pihenni vágyókat.

A római kőhordó út és vízáteresz, római kori kőbányák

"A Világhódító Római Birodalom kőhordó útja. Ezen szállították a követ a hatalmas határvár és város, Brigetio építéséhez i.u. I-IV. századja."-hirdeti az emlékoszlop a kőbánya területén a régészet szempontjából felbecsülhetetlen értékű emléket, ugyanis egyedül itt maradt meg a rómaiak idejéből a rabszolgák által épített kőhordó út egy darabja.

Ugyancsak itt látható - turistajelzések vezetnek oda - egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok. Fala ma is élő dokumentuma helységünkben a római építkezés technikájának. A kövek közé égetett meszet és homokot helyeztek, vízzel leöntözték, s így forrasztották össze az építményeket.

Mintegy 2 évezredes a kőbányászat Dunaalmáson, így hihetünk a szájhagyománynak, amely szerint a mészkőhegység valamikor a tatai úti elágazásig kiterjedt. A rómaiak kezdték itt meg a nagy mennyiségű kőkitermelést, minden bizonnyal e kövekből épült a 13. században a Szent László templom és kolostor.

A későbbi nagyobb méretű kőkitermelés a komáromi vár építésével kapcsolatos, majd a kiegyezés után megindult út- vasút- hídépítések, a millennium (1896) tiszteletére megindult nagyszabású építkezések idején érte el fénykorát.

A teljesség igénye nélkül soroljuk fel a megrendeléseket: a Bécsi Burg, a magyar királyi palota, Országház, Gellért fürdő, a Millenniumi emlékmű, 8 híd, a Duna szabályozása.

A kőbánya jelentőségét fokozta, az 1880-ban létre jött a Barcza-család vállalkozásaként a kőfaragó telep. Az 1960-as években szűnt meg a kőbányászat a községben.

Jelenleg természetvédelmi terület. Rekultivációja 2000-ben történt meg. Nemcsak az édesvízi mészkőrétegsor tanulmányozható itt őslénytani leletekkel együtt, hanem különleges növényvilága is.

 

Dunaalmás irodalmi értékei

 

Csokonai-park és a költő szobra

A Csokonai Művelődési Ház 1933-ban Lilla lebontott lakóháza helyén épült. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. 1966-ban fényes ünnepség keretében avatta fel a község lakossága a fehér mészkőből készített szobrot, Szabados Béla szobrászművész alkotását. A szobor talpazata a dunaalmási kőfaragó mesterek munkája.

 

"... ne bújj el hát a füzek sátrába,

belenőttél kőgyökerekkel a partba,

várod felkeltse őt a hajnal kakasa,

s átöltözzék hullámkék ruhádba,

átölelni úgyis előjössz..." - írta Györke Zoltán Fűzek között a lelked című költeményében.

A Csokonai és Lilla kultusz Dunaalmáson évszázadok óta töretlen. 2005-ben emlékeztünk meg Csokonai halálának 200., Lilla halálának 150. évfordulójáról.

Csokonai - Lilla Emlékszoba

 

1968-ban jelent meg Dr. Ferenczy Miklós orvos-író Csokonai Lillája című könyve – melyet több helytörténeti és irodalomtörténeti munka követett – több éves kutatómunka eredményeként. A kutatás közben felgyűlt sok felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlék az 1971-ben felavatott emlékszobában lelt otthonra. Fő helyen Lilla feltételezett arcképe látható. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község történelmi és néprajzi emléktárgyaival bővült. Számtalan turista látogatja.

Lilla sírja

 

Vajda Julianna (Csokonai Lillája) 1798-ban költözött Dunaalmásra Lévai István "gazdagnak hitt" fakereskedő feleségeként. Férje 1840-ben bekövetkezett halála után 4 évvel ismét férjhez ment, ezúttal Végh Mihály hetényi espereshez. Ez a házasság is elhibázott, boldogtalan volt, 5 év múlva visszaköltözött almási otthonába. 1855-ben (78 éves korában) itt halt meg, 50 évvel élte túl az őt halálig szerető költőt. Kérésére vele temették Csokonai búcsúlevelét és a Lilla dalok c. verses kötetet, amely a költő halála után jelent meg nyomtatásban, és a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusa.

Lilla sírja (melyhez irányító táblák vezetnek) az irodalomkedvelők zarándokhelye.

Petri György sírja

 

Petri György (1943-2000), Kossuth-díjas költő végakarataként a dunaalmási temetőben lelt örök nyugalomra. 3. felesége, Nagy Mária: Maya mellé temették. Petri György az örök ellenzéki költő. 1960-65 között versei a Kortárs s az Élet és Irodalom c. lapokban jelentek meg. 1975-88 között publikálási tilalom alá helyezték, versei küföldön jelentek meg, szellemi segédmunkából élt.1981-89-ig volt a Beszélő szerkesztője. Költészetének a politika és a szerelem volt a fő témája. A groteszkre való hajlam, az abszurd humor a jellemzője jellegzetesen töredezett és köznapi versbeszédének. A rendszerváltást megelőző években egyetemi tüntetéseken transzparenseken voltak olvashatók sorai:

"Mint lépcsőzugokban a pormacska:

gyűlik puhán a kornak mocska."

1997-ben kapta meg a Kossuth-díjat.

Hagyományos rendezvényeink

 

Évente kb. száz kulturális program várja az idelátogató vendégeket, melyek a helyi civil szervezetek és a helyi önkormányzat szoros összefogásával jönnek létre. Fontosabb rendezvényeink: Farsang, Költészet Napja, Locsoló Bál, Május 1-i Falumajális, Pünkösdi Vigasságok, Arató Bál, Szüreti felvonulás és bál, Lovasáldás (december 26.), valamint természetesen Nemzeti Ünnepeink.

Büszkék vagyunk továbbá az Almások Almása elnevezésű országos rendezvényre, melyet Dunaalmás indított el 1999-ben. Minden évben, más-más helyszínen minden magyarországi almás elő- vagy utótagú település összeméri szellemi és ügyességi kvalitásait egy Dunaalmáson készített gyönyörű kőalmáért. A rendezvény fejlődése töretlen, a jövőben ki szeretnénk a települések számát bővíteni az országhatáron kívüli almás nevű településekkel is.

Aktív civil szféra

 

Az utóbbi években jelentős mértékben fellendült a civil élet Dunaalmáson. Számtalan civil szervezet, egyesület segíti a község társadalmi életét, szervezi a különféle programokat. Civil szervezeteink: Nyugdíjas Klub, Dunaalmás Barátainak Köre, Dunaalmási Polgári Kör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, DMAC, Révalmási Tutajos Vizisport Egylet, Cobra Polgárőr Egyesület, Horgász Egyesület, Dunamenti Fiatalok Köre.

Dunaalmási Híradó

 

A település közéleti havilapja, amely beszámol az egyes hónapok eseményeiről, közli a község életével kapcsolatos fontos információkat. Havonta 650 példányban jelenik meg átlagosan 10 oldalnyi terjedelemben, igen színes tartalommal. Lassan évtizedes múlttal büszkélkedhet.

Zengzet Zeneiskola

 

2002. év tavaszán kezdte meg működését. Tevékenységét az V. Komárom-Esztergom Megyei Gyermek Fúvószenei Találkozó megszervezésével indította. Jelentős szerepet játszik a rendezvények színvonalának emelésében, valamint a község vonzerejének fokozásában. Munkájuk három községre (Dunaalmás, Neszmély, Süttő) kiterjedő, kb. 100 növendékkel foglalkoznak.

Díszpolgári Cím és Pro Dunaalmás Emlékplakett

 

Az elismerések 2002-ben lettek alapítva és először kiosztva (egy Díszpolgári Cím és három Pro Dunaalmás Emlékplakett), melyek minden évben odaítélésre kerülnek.

Hozományként fontos még az a szellemi tőke, melyet a Dunaalmáson élő és Dunaalmáshoz kötődő híres emberek képviselnek.

Bejelentkezés